Yoyo beszámolója 2010

Yoyo beszámolója

Ezt a beszámolót Eleknek ajánlom ,akivel már 3x megcsináltam ezt a túrát ,most viszont nem tudott eljönni.
Bemutatom a piciny kis csapatunkat .

gyaloggalopp ! a csapat mókamestere,aki soha nem tudja merre van Nagykovácsi ,és rengeteget beszél 🙂

Farkas ! Spártai hős, a nyugalom megtestesítője.

Joci! a kilóméter halmozó ,47 es lábával könnyen halad ,és szintén sokat beszél 🙂

Sancimanó! Őt csak látásból ismerem ,kedves udvarias ,és nagyon meleg a kesztyűje,keveset beszél 🙂
A találkozó hatra volt megbeszélve nálunk , a térképet kiterítettük a kőre ,átnéztük az útvonalat farkassal . A Szénás felől kezdünk majd,és megyünk szépen sorba .A Meszes-hegynek viszont már nem jutott hely az én térképemen ,az valahol a 3.kockakőre esett ,az Ilona lak,meg még 1 kővel odébb . Koccintottunk egy kis pezsgővel ,ettünk egy kis tatárt ,majd lassan készülődni kezdtünk ,mert csak úgy röpült az idő .

Kisétáltunk a parókiára ,és tele volt a kis helység túrázókkal .Többen a meglepetés csúcs kiirása körül tömörültek . Természetesen amiket bejártam az egyik sem volt benne . De nem volt nehéz , a Szénás ,és a kutya-hegy között kellett keresni . Sancimanó ekkor jött oda,hogy jöhetne-e a csapattal,mert nem ismeri a környéket ,Örömmel befogadtuk ,és 6:50 kor indultunk a Nagy- Szénás irányába a hőmérséklet -3 (ez jövőre kell )
Kutya-Szénás 520m

Most nem a piros sávon mentünk a Szénásra , inkább a Virágos sétányról ,majd a Viola utcán mentünk fel az erdőbe. Már itt elkezdtük a négykézlábas mászást a sziklákon , igaz ugyan,hogy rövidebb erre,de ennek bizony ára van 😛 A szél iszonyú erővel fújt , farkas sapka nélkül tűrte a szél erejét felértünk a Nagy-szénás aljába ,és egy szűk kis ösvényen mentünk feljebb a kék sávig. A kék sávon párszáz méter után jobbra tértünk le, a Szénás ,és a Kutya-hegy közötti nyilt részre .(az én térképemen ezt is Nagy -szénásnak hívják ) Gyorsan pecsételtünk , Petinél,és Gergőnél .és farkas is jobbnak látta ha felveszi a sapkáját .

Azonnal indultunk tovább a
Perem hegyre 486m

Elég sok túrázó jött erre ,előzgettünk a meredekebb részeken bele bele gyalogoltunk . a kék sávról és a kék + ről egy megfelelő letéréssel hamar odataláltunk . A szél erejére szinte rá kellett feküdni úgy fújt ,Teljesen nyilt csúcs ez is . A tüzet András ,és Dani magában a csúcskőben rakta ,kaptunk kekszet ,és indultunk is tovább a
Meszes -hegyre 381m

A sárgán mentünk egy darabon, majd egy jelöletlen úton tovább hullámvasutaztunk a Meszesig.
A szitáló hó,és a viharos erejű szél szinte elvakított minket , bőrradírként dörzsölte a fagyott havat az arcunkba ,csak a szivárványos ragyogás lebegett a szemünk előtt ,a szempillám sok kilóméter/órás sebeséggel rebegett egyfolytában . Kitaláltuk,hogy lekapcsoljuk a lápáinkat ,és úgy futunk ,ez be jött ,mert tök jól lehetett látni .
A két pontőr Valek és Laci ,ügyesen sátrat vertek ,hogy reggelig mi lett a sátorból elképzelni sem tudom . Itt is kaptunk finom csokit ,a kilátás jobb volt mint bármelyik csúcson eddig ,Perbál fényeit egész jól kilehetett venni .
Bár Béla szerint a lenti település Nagykovácsi lehet 😛 mindegy jövőre kap tőlem egy y love Nagykovácsi kitűzőt 😛 …irány az
Ilona-lak 368m

A csillagok háborúja tovább folytatódott a szemünk előtt .

A gerincen visszafutva birodalmi lépegetők jöttek szembe vagy tizen ,élükön talán Solo kapitány (csanya) követői skywolker és társai ..Csubakka nem volt velük az biztos ,meg Jabba sem , ő nem is birta volna a hájas testével 🙂 de yoda mester biztos,hogy ott volt 😛

Aztán a sziklafalhoz értünk

Már vártam ezt a részt ,és dörzsöltem a tenyeremet :)) A vadakat már ugye tavaly elkergettem ,így idén már nem volt mit kergetni , Farkas szerint biztos van út ,és azon kéne lemenni .

Út az nincsen ,szakadék van ,megfelel nemfelel …jöttök utánam mint a kisangyal :)) ,csúszik minden amire csak ránehezedünk ,gurulnak a havas kövek ,és gurulunk mi is .Farkas valami olyasmit mond,hogy nem itt kéne telefonálni . Mert ,hogy éppen Steve hívott ,így éppen lemaradtam , mikor Béla elkapott egy fát ,ami tövestől a kezébe maradt :))
Pár perc alatt lent is voltunk a völgyben , a villanypásztort nem kerültük meg, inkább óvatosan átbújtunk alatta,aztán elindultunk felfelé,és csak mentünk mentünk , a fák között ,az útnélküli emelkedőn , a villanypásztoron megint bújni kellett és menni menni felfelé . A kis házban a két pontőr fanyűvő,és Balu várt .Jó meleg volt bent ,és kaptunk forró teát,amibe egy kis futyülős barackor löttyintettünk.

Elköszöntünk ,és mentünk a

Nagy -kopasz felé 559m

A házból kilépve megcsapott a fagyos szél. Minden féle irányból másztak felfelé az emberek ,még az új pihenőnél is jöttek felfelé ,pedig ahhoz már a fél hegyoldalt meg kellett kerülni 😉 , A hó mintha egyre jobban esne,egész mély nyomok is vannak . Béla és Joci nem jönnek még ,biztos beszélnek,hogy cillagomat hogy lehetne leszerelni .

A felfelé utat végig megfutjuk ,Sanci is maxon van ,nekem is kevés a levegő,de mindjárt felérünk a kereszteződéshez . Jobbról látunk három lámpafényt ,csodálkozom,hogy arról jönnek,hiszen ott nem is volt csúcs 😛 Megörültek mikor megláttak ,de nem mondom meg kik voltak 😉 viszont jó hamar ott is hagytak ..aztán persze ismét utól értük őket,mikor épp a térképet nézték 🙂 Ismét egy kis segítség ,és már elis nyelte őket a nyiladék a Kopasz felé . Bélával nyosztalgiáztunk a nyiladéknál mikor tavaly “menekültünk”. Ezt bezzeg tudta,de hogy Nagykovácsi milyen irányban van fogalma sem volt 🙂 Ezt a meredeket szinte végig gyalogoltuk,csak már a tetején futottunk bele ami egyre nehezebben ment .

A nagy “durvulat” hegyekkel megvoltunk ,mikor felértünk a kilátóhoz .Szegény Sopánka az asztalnál pecsételt , pedig a kilátó tövében szélcsendesebb lett volna ,javasoltuk is az átköltözést,de a tüzet nemtudták magukkal vinni ,így maradtak .Kaptunk cukorkát is ,farkas a cipőjét melegítette ,én is oda dugtam az oldalamat egy kicsit . Futottunk tovább a ráadás csúcshoz ,ami nem kötelező ..
Tarnai pihenő 435m .

Lefelé futunk a Z hrszgön . A fenyők környékén nagyon köves a hó alatt , végig lefelé futunk vigyázni kell ,szinte repülünk bele a kanyarokba . Nyom az nem nagyon volt eddig,pedig szembe jön egy srác tehát ő már megjárta ,de a szél elfújta a nyomát . Leérünk a pihenőhöz,már messziről világít a kis karácsonyfa ami fekszik az oldalán. Kikotorjuk alóla a dobozt benne a pecsét,és a szaloncukor. Annyira fúj a szél ,hogy lentebb kell mennünk ,mert állni is alig birunk .Farkasnál van a pecsét ,mindenkire ügyesen rányom ,és megyünk is tovább. A sapkánk már keményre fagyott ,Jocinak a térdgumija is jégkristályos legalább lefagyasztja a fájását 🙂 Felfelé megyünk a piros hrszg felé. Itt ismét találkozunk a csanya karavánnal ,akkor jönnek a pihenőhöz pecsételni . Mi már útban vagyunk a
Fekete-hegyekre 463m

Még élénken él bennem mikor 4 éve Elekkel leterítettük a térképet ,és fűszálakkal méricskéltük a kiliket a Fekete-hegy környékén .2 órát bolyongtunk úgy eltévedtünk. Most viszont teljesen másfelé megyünk ,eddig “körbe” mentünk ,de most a Tarnai pihenő miatt innen van közelebb .

A pirosat elhagyva,egy széles szekérúton futunk lefelé, Jocit ,Sancit bevárjuk a kereszteződésnél ,mert óvatosan jönnek .Aztán jobbra fordulunk be a sűrűbe ,majd rögtön balra ,a Szarvas-árkot keresztezve ,végig megyünk az árok peremén .Nagyon szép az árok ,és tök jól lehet kacskaringózni a szélén . Aztán megállunk ,és elindulunk felfelé a hegyoldalba. Szerencsére a szél ereje elnyomta amit mondtak .Béla , farkas ,és Sanci másztak elől , mi Jocival hátramaradtunk . A bandita egyfolytában mondja a magáét,hogy így meg úgy elhallgattam a mászást . .Farkasék is mondják a magukét tervük is van ,,mégpedig az ,hogy amelyik követ kirugják maguk alól ,az lehetőleg csapjon agyon . Már félúton járunk mikor csörög a telefonom ,tulajdon képen nem tudom kivel beszéltem ugyanis kiesett az ujjaim közül, amik már elfagytak teljesen ,ezért vissza csúszott a nyomorult ,és csak csúszott lefelé a hóba . Sajnálom kedves játékos ,mivel megszegte a játékszabályokat , miszerint a veszélyes szakaszon nem telefonálunk, ezért lépjen vissza két mezőt 🙂 Kénytelen voltam vissza lépni azannyaúristenit ,Béláékat viszont már elnyelte a hegytető,Jocival mi még küzdöttünk felfelé . A sziklafalnál rátaláltunk egy ösvényre azon mentünk fel a csúcskőig.Mikor kiértünk a fák közül Eszter ,és Tamás nem akarták elhinni ,hogy itt jöttünk fel. Kaptunk süteményt ,meg egy kis idézetet ,és mentünk is tovább ,mert iszonyú hideg volt . Csanyáékkal megint találkoztunk ,ők másfelől jöttek ,akkor értek fel mikor mi eljöttünk . Mentünk tovább a
Hosszú -erdő-hegyre 363m

Megint csörgött a telefonom,de semmit nem hallottam amit Judit mond ,mert annyira fújt a szél,így inkább leraktam,majd egy szélcsendesebb résznél vissza hívom.

Kiértünk egy rétre ,és akkor vissza hívtam ,de itt sem volt jobb ,így leraktam. Ezután felértünk az erdő szélére a Julianna major felett. Alattunk lámpafények világítottak, Bélától megkérdeztem merre van Nagykovácsi ,és hát bizony ez történelmi pillanat volt,mert tudta,hogy mögöttünk van . Farkassal egymáshoz lapulva mennek felfelé ,gyorsan vissza kiáltom őket ,hogy nem arra megyünk . Futunk kint a majori dűlőn a szél repeszt ezerrel a fülünk mellett,de a telefon csörgés még meghallom . Basszus most raktam el,melyik nem tud aludni éccaka . Ismeretlen szám hmm ..halló tessék ,valami morgó mély hang szól bele ,halló halló , mondom ,valamit motyog de nem értem,és nem is hallom a szél miatt ,kérdezem,hogy kivel beszélek ,de csak dörmögést hallok ,valamit mond egy túlvilági hangon ,amitől annyira megijedek ,hogy riadt hangon mondom a többieknek ,valaki követ minket ,és tudja ki vagyok. húzzunk innen gyorsan .

Abban a pillanatban ,Béla elkapja a lábam szárát ,és a szokásos kutyaugatással ,jól megugat .Az,hogy össze sza@rom magam egy dolog ,de mind a 4 fiú sikoltozik a nevetéstől ,hogy milyen jól megtréfált a Béla . Megállj megállj bitang gazember ,majd a Hosszú-erdő-hegyen te fogsz sikoltozni gondoltam magamban 🙂 “Rózsinéni” kitalálta,hogy a tel számát gyorsan letiltja ,hogy nekem ne írja ki ,hogy ki hív ,Nem tünt fel,hogy sugdolódznak farkassal ,és egymáshoz dörgölődnek 🙂 Na ez a vicces rész kitartott egy jó darabig , míg leértünk egy kereszteződéshez ,ahol nem hittem a szememnek ,mert valaki biciklivel jött felfelé egy csoporttal . Ady-ligeten átrobogva már messziről láttuk a hegyet .

Sötét volt ,de a havas hegy ,olyan volt messziről,mint egy fekvő triceratops ,aminek a hátán ,majd a hullámos taraján kell végig menni .Csináltunk egy csoportképet egy lámpa alatt ,hogy mennyire vagyunk szétfagyva, és kinek van több jég a fején ,de nem lett jó a kép . Kevés volt a fény a telós képhez . Aztán a fekvő dínó fenekén bementünk az erdőbe ,majd a hátán felkocogtunk ,és a nyakánál ott volt a tábortüzes pont . Sobi ,és Bence várt minket egy pecsétre ,gyorsan rátapadtunk a tűzre ,és a megérdemelt teánkat kértük . Elmondták,hogy most rakták fel a tűzre ,mert az előbb itt járt egy nagyobb csoport (delta kommandó birodalmiak) és megitták mindet . Így nekünk ,csak hideg tea jutott . De nem bántuk mindenki ivott 2 pohárral ,és mentünk lefelé a taréjon. Nekem semmi gondom nem volt lefelé 😛 , pedig jó kis szakadék tátong mindkét oldalon ,viszont úgy láttam,hogy Bélának már gondot okoz a lejövetel ,(hihi szaribaba visszakapja ) farkas próbált a fák között jönni,de azt csak lentebb tehette,így ő is vissza kényszerült ,Joci a 2 méteres lábával szintén akadályba ütközött ,rá vártunk a legtöbbet 😛

Sanci jött utánnam mint a kisangyal ,megálltunk a taraj tetején ,és csak vártuk vártuk a szaribabákat 🙂 A pamut kesztyűm csupa hó és vizes , a kezem szétfagyott ,annyira kapaszkodtam a havas kövekbe ,Sanci kölcsön adta a meleg polár kesztyűjét, szóval még erre is volt idő ,hogy előkotorja ,na aztán egyszer csak… megjelentek a banditák , mentünk tovább most már lefelé a triceratops orrán . Befutottunk a Remete-szurdokba ,és a patakon nem éppen volt egyszerű átkelni az elfagyott végtagokkal ,valahogy túl nagyot már senki nem tudott lépni . Aztán mindenki partot ért,és elkezdtünk mászni felfelé a köves Remete-hegyre. Bélának mondtam,hogy itt jöttünk a T százon ,de természetesen nem emlékezett rá .
Kálvária-domb 388m

A kék sávon jól tudtunk menni , most nincs olyan köd erre mint tavaly,mert hogy ezt tavaly is jól benéztük ,és beleraktunk egy nagy kunkort. A kék + ről is belehet jönni ,szerintem kb egyforma ,mi a kis ösvényen jövünk a kék sávról ,és megyünk végig . A fák közt kevés nyom van ,de gond nélkül odatalálunk , Mária és Imre jégbefagyva állnak egyhelyben, ugyan mit is csinálnának egy bányaszakadék szélén 😉 Szóval nagyon fáztak ,nem volt tüzük és sátorjuk sem .Nehéz lehetett így végigposztolni szinte reggelig . Kaptunk mézes negrót,és indultunk tovább a.
Felsbergre 355m

Vissza a kék sávra , erre már egészen tisztességes hó volt ,Bélának mondtam,hogy a metropolis fényei már látszanak 🙂

eértünk a sárgára,azon is mentünk egy jó darabon,majd egy jobb kanyarral lefelé a Z sáv csatlakozásáig.onnan meg már a kis ösvényen felértünk a Felsbergre .

Gyorsan pecsételtünk Eszternél ,és Bercinél , nekik volt tüzük és sátruk is ,kaptunk valami kis édességet itt is ,és kicsit kimentünk a szakadék szélére panorámázni . Béla elkezdte mutogatni ,hogy jobbra balra milyen települések vannak , verte a mellét aztán a nagy megmondásból az jött ki,hogy ott lent Nagykovácsi van .Erre Berciék felvilágosították ,hogy az bizony Solymár .

Elindultunk lefelé az ösvényen ,és tudatosult bennünk,hogy 3km múlva vége a BHTCS nek , kocogtunk felfelé a vastag hóban ,leértünk a Szeles utcához .Na ott aztán kaptunk a pofánkba ,komolyan mondom,hogy még a levegőt is kipréselte belőlünk ,az aszfalt kilátszott annyira fújta ,a kanyarba meg majdnem térdig merültünk . Gyorsan keresztül robogtunk a templom kerten és 1:04 kor nyitottunk ajtót a plébánián . Mindenki kapott szép oklevelet jelvényt ,kaptunk forró tészta levest,meg volt boros tea is . Kicsit még nosztalgiáztunk a pályán , aztán hazaballagtunk ,Béla farkas ágyat kaptak ,Jocinak meg egy 4 csillagos fekhely jutott a földön . Köszönöm a rendezőknek ,hogy az arcom tükör sima lett másnapra ,és hogy megrendezték nekünk a Csillagok háborúját ,..szerintem jövőre is jönnek a birodalmiak ,hogy újra ellepjék ezt a szép metropolist 🙂