Budai Hegység Még Távolabbi Csúcsai 50km/2000m D+

Ez mekkora királyság volt már!

Tudtam, hogy jó társaságban leszek, mert András Kupsza és Papp Tünde jelentkezett egy kis bozótharcra már napokkal a buli előtt. Persze beválasztottuk a “hosszút”, ki akartam élvezni és számomra fejben a legnagyobb misztikum a bhMtcs-t övezte. Gondoltam egy ötvenesnél úgysem lehet több (így is lett). A “még” távolabbi csúcsok kiírása: “Csak vérprofi futóknak ajánljuk, nagy gyakorlattal! A kis távon kívüli még távolabbi csúcsokon nincs se ember, se szolgáltatás, csak önkiszolgáló pecsétállomás.” Szuper felütés!

Előtte persze volt részemről izgulás, hogy mik lesznek a meglepetés csúcsok. Volt is némi “szívás”, pedig itt létezem és futok a környéken. Úgy persze nehéz mindent kiszámítani, hogy a szervezők egyes csúcsokat maguk találtak ki, sem a Cartographia Budai térképe, sem az Openstreetmap, de még a google sem hallott róluk (Fekete-tető, Vihar-domb). 😃

A hangulatomat belengő parafaktor ellenére az első méterektől örömködés lett a menetből, ahogy kiléptünk az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár, Nagykovácsi ajtaján, azonnal hangulatba kerültem. A rajttól kb. harmincig beállt hozzánk Takács Krisztián Csipi és húztuk-nyomtuk egymást be a sűrűjébe. Elég jó érzés ilyen illusztis társaságban haladni és látni, hogy mennyire nem kell SEMMI miatt aggódni. Tündi majdnem végig kikapcsolt lámpával jött, mert merülős, Csipi tájolóval “arra kell menni” felkiáltással zuhogott be a susnyásba tökön-paszulyon át. Egyedül szétgörcsöltem volna magam a pontkereséssel.

Öcsém éjfélkor kijött a Nagyréthez (ahol az egész futóéletem kezdődött és ahol felnőttem, ahol ráadásul Szabival együtt kezdtünk futni anno)… Szabolcs megathanks, életet mentettél a forró teával és banánnal.

A szervezés fantasztikus: az Öregiskola gyakorlatilag egy “kisterem”, azt hittem a falakról is túrázók lógnak majd, ehhez képest egy percet nem kellett várni semmire és tumultus sem volt. Kedvesség, gyorsaság jellemezte az egészet, köszi BHTCS és Regnum! Meszes-hegyen Csanya Csányi, Fekete tetőn Ádám Pék, Kecskeháton Kövecs Ferenc várt minket, de mindenhol jó fejek voltak, Kerek-hegyet hagytuk utoljára, ott még háromkor is óriási hangulat volt, zene-kaja-pia. Ideális körülményeink voltak: se hó, se eső, se nagy szél… persze -5/-8 fok, de mit vár az ember januárban?

Nem véletlenül legendás ez az “extrém éjszakai túra”, imádtam itt lenni.

50 km lett bő 2000 m szinttel. A tempót nagyon ellazáztuk, valami nyolc és fél óra tekergés lett belőle és ez pont így volt jó.

#bhtcs #bhmtcs #coffeerun #jakusteam

Eredeti bejegyzés a facebookon